Kép vagy videó: melyik a jobban megbízható?
A képek és videók teszik ki a mindennapjaink nagy részét. Hogyan elemezzük őket objektíven?
1. Ne feledje, hogy a képeket vagy videókat nem szabad magától értetődőnek venni: attól, hogy a film létezik, még nem igaz. Tartalmazhat manipulációkat vagy a rendező sajátos értelmezését.
2. Próbálja meg kontextusba helyezni: Ki a szerző? Hol játszódott a film? Mikor? Hogyan közvetítették? Mi az üzenete? Mit akar mondani és milyen érzelmeket akar kialakítani, erősíteni, felszínre hozni? Meg kell határoznia, hogy miről szól. A képaláírás biztosít némi kontextust, de néha csak egy nézőpontot, értelmezést ad.
3. Olvassa el a videóhoz/képhez fűzött megjegyzéseket: néha részleteket vagy releváns megjegyzéseket is talál.
4. Ellenőrizze, hogy az információ létezik-e máshol is az interneten. Ehhez használhatja például a Google kép visszakereső https://images.google.com vagy a Tineye alkalmazást https://tineye.com/.
5. Ne támaszkodjon arra, hogy hányszor osztották meg vagy továbbították az adott képet. Ez nem a megbízhatóság bizonyítéka. Csak azt jelenti, hogy az üzenetnek nagy hatása van, reakcióra készteti az embereket.
Mi a helyzet a mesterséges intelligencia által generált képekkel?
A mesterséges intelligenciának (M.I.) – Artificial Inteligency (A.I.) – köszönhetően a hamis hírek terjesztői új eszközt kaptak a félretájékoztatás terjesztésére. Különböző szoftverek segítségével ma már képesek vagyunk fiktív, de rendkívül valósághű képeket generálni. Néhány ilyen, aktuális eseményekhez kapcsolódó kép nagy zavart keltett. Annál fontosabb, hogy figyeljünk bizonyos pontokra, hogy megkülönböztessük a valódit a hamisítványtól. Túl kevés M.I.-szoftver könnyíti meg a dolgunkat azzal, hogy vizuális kézjegyet hagy.
Hogyan lehet kiszúrni őket? Íme néhány vizuális támpont:
A mesterséges intelligencia jelenlegi (2024) hiányosságai vizuális ellentmondásokhoz vezetnek: az ábrázolt emberek kezei nagyon gyakran deformáltak, gyakoriak az aszimmetriák, aránytalan arcok. A fogak, a fülek és a haj is furcsán nézhetnek ki.
A mesterséges intelligencia nehezen generálja a tükröződéseket, ezért keressük az árnyékokat, tükröket, vizet.
Mivel az M.I. által készített kép több más kép keveréke, a szakértők azt is tanácsolják, hogy vizsgálja meg a fényviszonyok esetleges változásait. Összességében a fotó hátterében van a legnagyobb esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia elárulja magát. Minél távolabb van egy elem, annál inkább elmosódott, torzított és helytelen perspektívájú lesz egy tárgy.
A mesterséges intelligenciák azonban napról napra jobbak, és valószínűleg nem fogunk tudni sokáig ilyen típusú anomáliákra támaszkodni a hamis képek felismerésében. Ráadásul a fizetős M.I rendszerek már most sokkal jobban működnek.
Ezért kell különösen ébernek lenni, és tényellenőrző magatartást tanúsítani, hogy elkerüljük a csapdába esést. Például hasonlítson össze minden gyanús képet más, egy vagy több megbízható forrásból származó, ugyanarról az eseményről készült fotóval. A képkereső használata jó módszer a publikáció forrásának felkutatására.