Érdemes-e felhasználni a közösségi hálón található információkat? Relevánsak és van-e tényleges valóság tartalmuk? Hogyan ellenőrizzük a közösségi hálón keringő pletykát, tudatos álhíreke, tudatlan állításokat?
Vigyázz! Álhír, rémhír, mende-monda, pletyka, üres „duma” vagy információ?
- A pletyka szerű állítások azon alapul, amit valaki mondott és általában ellenőrizetlenül terjednek tovább.
- Az álhír, rémhír, megtévesztő információ tudatosan, egy adott cél érdekében kreált állítások, melyek egy idő elteltével önállóan terjednek azok között, akik ellenőrzés/feltétel nélkül elhiszik
- Az információ megbízható és ellenőrizhető forrásból származik.
Javasoljuk, használja most is a S.O.D.A módszert
1. A szerző azonosítása: ki nyilatkozik, ki mondja, írja, terjeszti? (híres médiaszemély? közszereplő? ismeretlen személy?)
Feltételezze, hogy egy idegen által a világhálón közölt információ, amelyet nem lehet ellenőrizni, nagyobb valószínűséggel téves, mint hiteles.
2. Milyen forrásból származik: ismeretlen forrás helyett támaszkodjon az hiteles médiára és az ismert szakértőkre. Próbálja meg visszavezetni az információt a forrásáig.
Alapelv, hogy ha több médium ugyanazt az információt közli, akkor az nagyobb eséllyel igaz, de ennek az ellenkezője is igaz lehet. Ha máshol nem találja ugyanazt az információt, akkor ez intő jel.
3. Ellenőrizze a közlés dátumát
4. Információ eredeti célja. Egyes üzenetek az érzelmekre apellálnak, különösen a közösségi hálókon megjelenő tartalmak. Nem az a kérdés, hogy az az információ vagy fotó aranyos-e vagy sem, de tisztában kell lennie azzal a veszéllyel, hogy csapdába eshet. Egy megosztott üzenet nem automatikusan igaz, sőt. Csak azt jelenti, hogy népszerű, illetve sok felhasználó reagált rá.
Nagyon fontos, hogy mielőtt megosztaná, gondolkodjon, ellenőrizze, mielőtt tényként kezeli a leírtakat.